Érintésvédelmi szabványok

SZABVÁNYOK

         Országos Tűzvédelmi Szabályzat
         - teljes -


35/1996. (XII. 29.) BM rendelet

az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: törvény) 47. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § A létesítmények, építmények létesítésére (kialakítására), valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi szabályokat tartalmazó Országos Tűzvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) e rendelet 1. számú mellékleteként közzéteszem, és alkalmazását elrendelem.

2. § (1)* Az R. 1. számú mellékletében meghatározottaktól a 2. számú mellékletben megjelölt tűzvédelmi hatóság, más legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele mellett eltérést engedélyezhet.
(2) A kérelmezőnek, az eltérési engedély iránti kérelmet - a legalább azonos biztonsági szintet nyújtó megoldásokra vonatkozó javaslattal együtt - az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál kell benyújtania.

3. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 4/1992. (IV. 7.) BM rendelettel módosított 4/1980. (XI. 25.) BM rendelet hatályát veszti.
(2) A Szabályzatnak a létesítésre vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseit új létesítménynél, építménynél, valamint a meglévők átalakításakor vagy bővítésekor, rendeltetésének megváltoztatásakor az átalakítás, a bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében kell alkalmazni.
(3)* A külön jogszabályban megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére kötelezett gyártmányok és termékek beépítésekor, elhelyezésekor azok tűzvédelmi megfelelőségét igazolni kell.

Kuncze Gábor s. k,
belügyminiszter

A 2. § a 26/2005. (V. 28.) BM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdését a 26/2005. (V. 28.) BM rendelet 2. §-a iktatta a szövegbe.
Az 1. számú melléklet a 26/2005. (V. 28.) BM rendelet 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

1. számú melléklet a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelethez8
Országos Tűzvédelmi Szabályzat

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) a létesítmények, építmények létesítésére, ki alakítására, valamint a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseket állapítja meg.

2. § (1) A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tűzszakaszokat, az épületeket, a műtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni.
(2) A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál a Szabályzat alapulvételével a tevékenység során előállított, feldolgozott, használt, szállított vagy tárolt anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait, a technológiák tűzveszélyességének jellemzőit, illetőleg a rendeltetés szerinti tevékenységet, valamint a kapcsolódó kötelezően alkalmazandó jogszabályba foglalt előírásokat kell figyelembe venni.
(3) E Szabályzat alkalmazása szempontjából
a) alapterület: a gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület. Szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület. Helyiségeknél, épületeknél és a létesítményeknél a nettó alapterület,
b) építmény: olyan ideiglenes vagy végleges műszaki alkotás, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná). A talajtól elválasztva eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik,
c) épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja,
d) helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér,
e) talajszint alatti helyiség: az a helyiség, melynek a padlófelülete a terepcsatlakozási vonal alatt helyezkedik el,
f) közösségi épület: kereskedelmi, oktatási, művelődési, kulturális, társadalmi, igazgatási, vendéglátási, sport és egyéb szórakozási célú, szolgáltatási, vallási, szociális és egészségügyi célú épület,
g) létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége,
h) műtárgy: az épületnek nem minősülő építmény,
i) szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség - beleértve a nyitott fedett színeket -, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek,
j) robbanásveszélyes állapot: az "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott,
k) tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el,
l) mértékadó tűzszakasz: szabadtéren vagy a létesítményben a legtöbb oltóvizet igénylő tűzszakasz alapterülete,
m) tűztávolság: az építmények, illetve a szabadtéren tárolt anyagok függőleges vetületei, illetőleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság,
n) tűzoltótechnikai eszköz, felszerelés: az épületekben, építményekben telepített, a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, illetőleg a tűzoltóság által a tűzoltáshoz, műszaki mentéshez használatos felszerelések,
o) tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár,
p) veszélyességi övezet: helyiségben vagy szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek, tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze.
A veszélyességi övezet kiterjedését
pa) éghető gáz, gőz, köd, por esetén a (normál üzem figyelembevételével) vonatkozó jogszabály, szabvány szerint (ide tartoznak a 0-ás, l-es és 2-es, valamint a 20-as, 21-es és 22-es zónák függőleges vetületeinek összesített területe),
pb) minden más esetben az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terület alapján kell megállapítani,
r) zárt rendszer: amelyben a veszélyes anyag közvetlen környezetétől elhatárolva van jelen úgy, hogy üzemszerű körülmények között hatásai nem veszélyeztetik környezetét,
s) hatékony szellőztetés: ahol az adott térben a szellőzés biztosítja, hogy az éghető gázok, gőzök, porok koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át,
t) beépített tűzjelző berendezés: az építményben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést (tűzoltóság értesítése, tűzszakaszhatáron elhelyezett ajtók csukása, oltóberendezések indítása stb.) önműködően végző berendezés,
u) beépített tűzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés,
ü) beépített tűzvédelmi berendezés: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, valamint a tűzeset során keletkező füstnek és forró égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés,
v) közvetlen tűz- vagy robbanásveszély: az égés feltételei közül egy kivételével mindegyik adott, és várható, hogy a hiányzó égési feltétel bármelyik pillanatban létrejöhet, ezáltal nem kívánt tűz vagy robbanás következhet be,
w) szállásépület: kizárólag vagy részben - egy időben legalább 20 ember elhelyezését biztosító - átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységet, valamint közös használatú mellék- és egyéb helyiséget tartalmazó épület,
x) nyitott gépjárműtároló: közvetlenül a szabadba nyíló, állandó keresztirányú szellőzésű, nyílásos homlokzatú, gépjárművek elhelyezésére szolgáló épület, épületrész, melyben a nyílások legalább két egymással szemben, 70 méternél nem távolabb lévő oldalán a határoló falak összes felületének legalább 1/3-át kitevő nagyságban helyezkednek el,
y) zárt gépjárműtároló: gépjárművek elhelyezésére szolgáló épület, amely nem elégíti ki a nyitott gépjárműtárolóra leírt feltételeket,
z) gépesített garázs: a gépjárművek parkolóhelyre történő juttatása a gépjárművezető nélkül, teljesen automatikusan gépi úton történik,
zs) robbanás elfojtó berendezés: olyan beépített automatikus oltóberendezés, mely képes egy esetlegesen bekövetkező robbanás észlelésére, elfojtására, továbbterjedésének megakadályozására, illetve a robbanás hatásának jelentős csökkentésére.
Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás
3. § (1) "Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes" (jelzése: "A") tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tűzveszélyes, illetve tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt,
b) - az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciálé) gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet,
- az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü  Tlpnyt és Tü > 35 °C,
- az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%,
c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő,
d) a 100 m3/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége,
e) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el.(telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése.
(2) "Tűz- és robbanásveszélyes" (jelzése: "B") tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt,
b) - az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez,
- az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, azaz Tü < Tlpnyt, Tü > Tlpnyt -20 °C és Tü>35 °C,
- az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb,
c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol . az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő,
d) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.
(3) "Tűzveszélyes" (jelzése: "C") tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 °C,
aa) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum,
ab) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, de legfeljebb 150 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb, azaz Tü  Tlpnyt -20 °C, Tü  Tlpnyt -50 °C és Tü > 35 °C,
ac) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével,
b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák,
c) az a közösségi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél nagyobb,
d) az üzemanyagtöltő állomások.
(4) "Mérsékelten tűzveszélyes" (jelzése: "D") tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 °C-nál nagyobb,
aa) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 °C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt -50 °C és Tü > 35 °C,
ab) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb,
b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak,
c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 °C felett dolgoznak fel,
d) az a közösségi épület, amely nem tartozik a "C" tűzveszélyességi osztályba,
e) az iroda-, lakó- és szállásépület,
f) gépjárműtároló (építmény, szabadtér),
g) állattartó helyiség.
(5) "Nem tűzveszélyes" (jelzése: "E") tűzveszélyességi osztályba tartozik:
a) a nem éghető anyag,
b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 °C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak.
(6) Azon különleges anyagok esetében - kivéve azokat a veszélyes anyagokat és készítményeket, amelyek a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete hatálya alá tartoznak -, amelyek az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint nem sorolhatók tűzveszélyességi osztályba, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állásfoglalása az irányadó.
(7) Jogszabályban meghatározott esetben az övezet, helyiség, illetve berendezés tűzveszélyességi osztályba sorolása az (1)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően is történhet.
(8) A veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér - ha ott az anyagot, zárt rendszerben dolgozzák fel, tárolják vagy szállítják- az illetékes jegyző (körjegyző), fővárosban a főjegyző engedélye esetén veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályba sorolható.

4. § (1) A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az "A" osztályból az "E" osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot.
(2) A helyiség, illetve a szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó veszélyességi övezetek az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a helyiség, illetve a szabadtér alapterületének 40%-át meghaladja.
(3) A tűzszakasz, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonként az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a tűzszakasz alapterületének 40%-át meghaladja.
(4) A több tűzszakaszból álló építmény, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó tűzszakaszok osztályonkénti az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei az építmény, szabadtér alapterületének a 40%-át meghaladja.
(5) A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó építmények, szabadterek osztályonként az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a létesítmény alapterületének 40%-át meghaladja.
(6) A tűzgátló előteret és a létesítmény szabadtérnek vagy építménynek nem minősülő tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park stb.) a tűzveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.


II. Fejezet
A LÉTESÍTÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK
Tűzállósági fokozatok
5. § (1) Az építményt vagy annak tűzszakaszát - a tűzveszélyességi osztályba sorolástól függően- az alábbi I-V. tűzállósági fokozatnak megfelelően kell kialakítani:
a) "A" és "B" tűzveszélyességi osztály esetén I-II.,
b) "C" tűzveszélyességi osztály esetén I-III.,
c) "D" tűzveszélyességi osztály esetén I-IV.,
d) "E" tűzveszélyességi osztály esetén I-V.
A tűzállósági fokozatokkal összefüggő követelmények feleljenek meg a vonatkozó jogszabályoknak.
(2) A tűzveszélyességi osztályba sorolástól függetlenül:
a) a bölcsődét, óvodát, szociális otthont, szociális intézetet, egészségügyi célú épületet - kivéve a csak járóbetegek ellátására szolgáló orvosi rendelőket -, valamint a kétszintesnél magasabb szállásépületet legalább II. tűzállósági fokozatúra kell építeni,
b) az iskolát, valamint kétszintesnél magasabb lakó- és az a) pontban nem említett közösségi épületet, - ha az épület legfelső használati szintje nem haladja meg a 13,65 m szintmagasságot - legalább III. tűzállósági fokozatúra kell építeni,
c) a többszintes gépjárműtároló építményt legalább III. tűzállósági fokozatúra kell építeni,
d) a kétszintesnél magasabb közösségi, lakó-, szállásépületekben a gépjárműtároló helyiségeket határoló épületszerkezeteket legalább a II. tűzállósági fokozathoz tartozó éghetőségi és tűzállósági követelményeknek megfelelően kell építeni,
e) az egyszintes "A" és "B" tűzveszélyességi osztályú függőleges térelhatároló nélküli fedett terek tetőszerkezetét tartó pilléreket, oszlopokat legalább nem éghető 0,25 óra tűzállósági határértékű szerkezetből kell építeni,
f) a "C" tűzveszélyességi osztályú függőleges térelhatároló nélküli fedett terek épületszerkezeteit legalább IV. tűzállósági fokozatúra kell építeni. Ezen építményekre vonatkozóan a megengedett tűzszakasz méretét a vonatkozó jogszabályban a III. tűzállósági fokozathoz meghatározottak szerint kell megállapítani,
g) a 116 kW összteljesítmény feletti kazánt önálló helyiségben kell elhelyezni. Ezen helyiséget minden más technológiailag nem kapcsolódó helyiségtől tűzgátló épületszerkezetektől kell elválasztani.
(3) Azok a tűzszakaszok, amelyek teljes területe önműködő tűzjelző és oltóberendezéssel van ellátva vagy területük legfeljebb a vonatkozó jogszabályban megengedett alapterület 25%-a az (1) és (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározottaknál - a szintszámnak megfelelően - eggyel alacsonyabb tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű épületszerkezetekből az illetékes jegyző (körjegyző), fővárosban a főjegyző engedélyével létesíthetők.
(4) Jogszabály az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérő követelményeket is megállapíthat.
(5) Amennyiben a tűzállósági fokozat az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak alapján nem állapítható meg, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állásfoglalása az irányadó.
Tűztávolságok
6. § (1) Az építmények, szabadterek között olyan tűztávolságot kell tartani, hogy a keletkezett tűz vagy robbanás a szomszédos építményeket, szabadtereket ne veszélyeztesse, a veszélybe került személyek eltávozása, illetőleg eltávolítása, valamint a tűzoltóegységek zavartalan felvonulási és működési lehetősége biztosítva legyen. A tűztávolsághoz kapcsolódó térrészt hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani.
(2) Az építmények és a szabadterek egymás közötti viszonylatában, ha a jogszabályok eltérő tűztávolságra vonatkozó követelményeket határoznak meg, a nagyobb tűztávolságot kell figyelembe venni. Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb átfedő homlokzat nyílásnélküli tűzfalként kerül kialakításra, illetve létesült.
(3) Az éghető gázok tárolóinak tűztávolságát a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint, az ezekben nem szabályozott esetekben pedig veszélyességi övezetük kiterjedése mértékének kétszeres értékét kell tűztávolságként megállapítani. Az égést tápláló gázok tárolóinak tűztávolságát a Szabályzat 1. számú táblázata tartalmazza.
(4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szilárd éghető anyagok szabadtéri tárolási egységeinek tűzszakasz méreteit és egymás közötti tűztávolságát a Szabályzat 2. számú táblázata tartalmazza.

III. Fejezet
A HASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK
7. § (1) Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési, telephely) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni.
(2) A termelést (előállítást, feldolgozást), a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illetőleg az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytatni.
(3) A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értéket.
(4) A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani.
(5) Éghető folyadékkal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem éghető anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.

8. § (1) Az éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az éghető folyadék csepegését, elfolyását, illetve a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, illetőleg kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.
(2) Az üzemszerűen csepegő éghető folyadékot nem éghető anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a műszak befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.
(3) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs.

9. § (1) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet.
(2) Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben öltözőszekrényt nem szabad elhelyezni.
(3) Olajos, zsíros munkaruha, védőruha (ruhatár-rendszerű öltöző kivételével) csak fémszekrényben helyezhető el.
(4) A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni.
(5) A helyiség - szükség szerint az építmény, létesítmény - bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogrammot, táblát kell elhelyezni.
(6) A közmű nyitó- és zárószerkezetet, a füstelvezető kezelőszerkezetet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített tűzvédelmi berendezés kézi kezelő szerkezetét és a közvetlen tűzjelző távbeszélő készüléket jól láthatóan meg kell jelölni.

10. § (1).Az. „A" és „B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek ajtóit önműködő csukó-szerkezettel kell ellátni, és azt csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, a nyitvatartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, illetőleg füst vagy hő hatására automatikusan működő csukó-berendezéssel kell ellátni.
(2) A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi - veszély esetére - az ajtók külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani kell. A belső nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja.
Tűzveszélyes tevékenység
11. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
(2) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni.
(3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet - a (4) bekezdés kivételével - előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata.
(4) Amennyiben az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.
(5) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint - a helyi sajátosságnak megfelelő - tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni.
(6) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és - tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében -a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat.
(7) Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet.
(8) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkát elrendelő - szükség esetén műszeres - felügyeletet köteles biztosítani.
(9) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani.
(10) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.

12. § (1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen.
(2) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
(3) Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kelt készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.
Dohányzás
13. § (1) Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
(2) Dohányozni nem szabad az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat a vonatkozó műszaki követelmények által meghatározott táblával, illetőleg piktogrammal kell jelölni.
(3) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad.
Szállítás és vontatás
14. § (1) Veszélyes áruk szállítása esetén a Szabályzat előírásait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a veszélyes áruk szállításáról szóló nemzetközi egyezmények tűzvédelmi előírásai másként nem rendelkeznek.
(2) Az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben csak olyan járművek használhatók, amelyeknél a vonatkozó műszaki és biztonsági előírások megtartása és rendeltetésszerű használata esetén tűz- vagy robbanásveszély nem következhet be.
(3) A vasúti mozdonyok az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéri tárolót és technológiai berendezést a vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint, az ezekben nem szabályozott esetekben legfeljebb 50 méterre közelíthetik meg. A megközelítés határát feltűnő módon meg kell jelölni.
(4) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járművön és a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakodóterén dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad.
(5) A járművek tűz- vagy robbanásveszélyes rakományát a veszélyes mértékű felmelegedéstől, valamint az egyéb, tüzet vagy robbanást előidézhető veszélyektől védeni kell.

15. § (1) Éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt közúton, illetőleg közúti járművön csak a nemzetközi, vagy egyéb tűzvédelmi előírásnak megfelelő, hibátlan állapotban levő, tömören zárható, illetőleg zárt edényben (palackban, kannában, hordóban), valamint konténerben, tartályban, tartányban és erre a célra engedélyezett típusú tartálykocsikon szabad szállítani.
(2) Az éghető folyadékot tartalmazó zárt edényt művön kiöntőnyílásával felfelé fordítva úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy az a szállítás közben ne mozduljon el, illetőleg ne sérüljön meg.
(3) Az éghető folyadékot szállító tartálykocsi, illetőleg tehergépjármű mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan "TŰZVESZÉLYES", az éghető és égést tápláló gázt szállító járművön "TŰZ- és ROBBANÁSVESZÉLYES" feliratot vagy táblát kell elhelyezni. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodás hatálya alá tartozó anyagokat szállító járművek, vontatmányok esetében e felirat vagy tábla mellőzhető.
(4) A 25 liternél nem nagyobb névleges űrtartalmú, éghető folyadékot tartalmazó zárt edényeket - megfelelő sorelválasztással, egymás felett több sorban - járművön legfeljebb a rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad szállítani. A 25 liternél nagyobb névleges űrtartalmú, éghető folyadékot tartalmazó zárt edények csak egy sorban helyezhetők el.
(5) A tartálykocsin éghető folyadék vagy éghető gáz szállítása közben, továbbá az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járművön a járművezetőn és a járműkísérőn kívül más személy nem tartózkodhat.
Raktározás és tárolás
16. § (1) Egy helyiségben az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok vagy a "C" és "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt - amennyiben vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkezik - nem tárolhatók.
(2) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és hatékony szellőzést biztosítottak.
(3) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a "C" és "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, vonatkozó műszaki követelményben meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni.
(4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta, vagy - ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik - folyamatosan ellenőrizni kell és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni.
(5) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a "C" tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán - amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen, illetve piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerelő, illetve a forgalomba hozó, valamint - a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, éghető folyadék esetében - a felhasználó köteles elvégezni.
(6) A kereskedelmi létesítményekben az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok elhelyezésének módját és mennyiségét az üzemeltetőnek írásban kell meghatároznia.
(7) Veszélyes áruk szállításával összefüggő átmeneti (ideiglenes) tárolás esetén a vonatkozó műszaki követelményekben előírtakat kell alkalmazni.

17. § (1) Szilárd éghető anyag szabadban tárolt egységeinek méreteit, a tárolási egység és az építmény közötti távolságot a Szabályzat 3. számú táblázata tartalmazza.
(2) Az éghető anyag tárolási egysége és a kerítés között legalább 1 méter széles, éghető anyagtól mentes területet kell tartani.
(3) A szabadban elhelyezett tárolási egységek között a Szabályzatban, jogszabályban meghatározott, azok hiányában legalább a magasabb tárolási egység magasságával egyenlő távolságot kell biztosítani.
(4) Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad.
(5) Az épület tetőterében, padlásán éghető anyagot csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el.
(6) A 200 m2 feletti üzemi és tárolóhelyiség födém-, tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani.
(7) A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani.
(8) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad,
(9) Tűzgátló előtérben mindennemű tárolás tilos.



IV. Fejezet
A LÉTESÍTÉSRE ÉS A HASZNÁLATRA VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK
Tűzszakasz, tűzterhelés és tűzgátló elválasztás
18. § (1) Az építményekben a tűz terjedésének megakadályozása céljából tűzszakaszokat kell kialakítani. A tűzszakaszokat egymástól tűzgátló szerkezettel (tűzfal, tűzgátló fal, tűzgátló födém stb.) kell elválasztani.
(2) A tűzszakaszokat és a tűzterhelést a vonatkozó jogszabály szerint kell kialakítani, illetve számítani.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a tűzszakaszok közötti határoló szerkezeten átvezetett közlőművet, csővezetéket stb. - a szállítószalag kivételével - nem éghető anyagból kell készíteni, s az átvezetési helyeken a berendezés körüli nyílások elzárásáról olyan - nem éghető anyagú - tűzgátló tömítéssel, szerkezettel, berendezéssel kell gondoskodni, amely megfelel a tűzgátló szerkezettel szemben támasztott tűzállósági határérték követelménynek.
(4) Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, akkor a gépi szellőző berendezések csatornáit a tűzszakaszok közötti határoló szerkezeten való átvezetésnél az épületszerkezethez kapcsolódó, nem éghető anyagú, önműködő elzáró szerkezettel (csappantyúval) kell ellátni. Az elzáró szerkezet tűzállósági határértékének - a csatornával együtt vizsgálva - legalább 0,5 órának kell lenni.
(5) A kábel- és közműalagútnál, illetve a közműfolyosónál tűzszakaszonként legalább két helyen biztosítani kell az oltóanyagok bejuttatásának a lehetőségét.
(6) Ahol tűzjelző berendezés létesítése kötelező a beépített tűzgátló csappantyúk tűzjelző által is vezéreltek legyenek.

19. § (1) Az "A" és "3" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiséget más tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségtől tűzgátló szerkezettel kell elválasztani. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiséget más tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiséggel közvetlenül a szabadba szellőztetett tűzgátló előtérrel szabad összekapcsolni. Mesterséges szellőztetés esetén az előtérben legalább 50 Pa (0,000$ bar) relatív túlnyomást kell biztosítani.
(2) A tűzgátló előteret éghető anyaggal burkolni nem szabad. Az előtér ajtajait önműködő csukószerkezettel kell ellátni és egymástól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy azok egy időben egy személy által ne legyenek nyithatók.
Hasadó, hasadó-nyíló felület
20. § (1) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiséget - a robbanási túlnyomás levezetése céljából - hasadó vagy hasadó-nyíló felület alkalmazásával kell létesíteni. A hasadó vagy hasadó-nyíló felületet a vonatkozó jogszabály szerint kell kialakítani.
(2) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeknél a hő- és füstelvezető szerkezet - a gépi szellőztetés kivételével - hasadó-nyíló felületként is figyelembe vehető, ha az arra meghatározott követelményeket is kielégíti.
Padozat
21. § Az "A" és "3" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben a padozat és lábazat burkolatát úgy kell kialakítani; hogy az bármilyen más anyaggal, illetve tárggyal történő érintkezése során ne okozzon tüzet vagy robbanást.
Tűzoltási út, terület és egyéb utak
22. § (1) A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály másként nem rendelkezik - az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó 1 ha-nál, "C" tűzveszélyességi osztály esetén 5 ha-nál nagyobb alapterületű létesítménynél két, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas bejáratot - ha erre lehetőség van két oldalon - kell létesíteni. Nem kell két oldalon bejáratot létesíteni zárt beépítés esetén, továbbá azoknál a mezőgazdasági létesítményeknél, amelyek megközelítése csak külön út építésével lenne biztosítható.

23. § (1) Az üzemi helyiségben és a raktározásnál - ömlesztett tárolást kivéve - legalább a következő szélességű utat kell biztosítani:
a) a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként, 1,8 méter széles keresztirányú utat;
b) a 40 méternél nem szélesebb helyiségben hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat;
c) a 15 méternél nem szélesebb helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat;
d) éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat;
e) a hűtőházak hűtött tereiben, valamint az állványos vagy rakodólapos raktározás esetén a technológia szerinti utat.
(2) A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére.
(3) Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad.
(4) Az üzemi és tárolóhelyiségekben - a 400 m2-nél kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktározás kivételével - a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak.
Kiürítés
24. § (1) Az építményt úgy kell kialakítani, hogy tűz vagy robbanás esetén az ott tartózkodók eltávozhassanak, illetve eltávolíthatók legyenek.
(2) Az eltávozást a szabadba - átmenetileg -, védett tűzszakaszba, füstmentes lépcsőházba, a tetőfödémre, illetve a tűzvédelmi hatóság engedélyével erre a célra kijelölt térbe kell biztosítani.
(3) A helyiség, a tűzszakasz és az építmény kiürítési útvonalait, valamint az azokon elhelyezett kijáratokat - a kiürítési idő alapulvételével - jogszabályba foglalt számítás alapján kell méretezni.
(4) Az egészségügyi és szociális intézményekben a mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek eltávolítását, biztonságát - az egyszintes épületek kivételével - az alábbiak szerint kell biztosítani:
a) a helyhez kötött betegek huzamos tartózkodására szolgáló helyiségeket minden más helyiségtől tűzgátló épületszerkezettel és önműködő csukó szerkezettel ellátott legalább 0,5 óra tűzállósági határértékű és minősített füstgátló ajtóval kell leválasztani,
b) az építményszint elhagyására nem, de azon belül mozogni képes, illetve a mozgatható személyek számára az adott építményszinten belül tűzgátló szerkezetekkel határolt helyiséget, védett teret kell létesíteni, amely képes az adott szinten tartózkodók egyidejű befogadására,
c) az önállóan mozogni képes személyek, illetve a korlátozás nélkül szállítható betegek eltávolítását biztonsági felvonó és füstmentes lépcsőház kialakításával kell biztosítani,
d) a kórházak intenzív részlegét és az elkülönítést igénylő betegek ellátását, elhelyezését szolgáló épületrészt az a)-c) pontokban meghatározottakon felül külön tűzszakaszként kell kialakítani.

25. § (1) A vészlétrát (kilépőt), a vészhágcsót, valamint a kiürítés célját szolgáló egyéb szerkezetet vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint kell létesíteni.
(2) A vészlétra (kilépő) és a vészhágcsó teherbírását, műszaki állapotát jogszabályban meghatározottak szerint kell ellenőrizni, a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni.
Kémény, füstcsatorna és füstelvezetés
26. § (1) A kéményt, a kéménytoldót, a füstcsatornát és a technológiai berendezés egyéb égéstermék-elvezetőjét nem éghető anyagból és úgy kell kialakítani, hogy az gyújtási veszélyt ne jelenthessen.
(2) Gázüzemű tüzelő-, fűtőberendezésekhez, ha azoknak a füstgáz hőmérséklete nem haladja meg a 200 °C-ot, nem éghető anyagú kéménybe legalább nehezen éghető anyagú béléscsövet szabad elhelyezni.
(3) Olyan kéményt nem szabad használni, amelynek falába éghető anyagú épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota nem megfelelő, amelynél a jogszabály szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el.
(4) Gázüzemű fűtőberendezést csak olyan kéményhez szabad csatlakoztatni, amely arra megfelelő minősítéssel rendelkezik.
(5) A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani.
(6) A koromzsák és a tisztító ajtót állandóan zárt állapotban kell tartani.

27. § (1) Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstermék legmagasabb hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú füstcsövet szabad használni.
(2) A füstcsövet 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. A füstcső és a rögzítőbilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet.
(3) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen füstcsövet átvezetni nem szabad.
(4) Az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson.
V. Fejezet
AZ ÉPÜLETGÉPÉSZET LÉTESÍTÉSÉRE ÉS HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK
Tüzelő-, fűtőberendezések
28. § (1) Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható.
(2) Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást.

29. § (1) Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő-és fűtőberendezést szabad használni.
(2) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben nyílt lánggal, illetőleg izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés (pl. kazán) - a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével - nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni.
(3) Az éghető gázzal és az éghető folyadékkal üzemeltetett tüzelő-, illetőleg fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni.
(4) A tüzelő-, fűtőberendezés felügyeletét csak a berendezés működését ismerő és arra alkalmas személyre szabad bízni.
(5) A szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üzemeltetni.

30. § (1) A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, illetve olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.
(2) A gyártó, illetve külföldi termékek esetében a forgalomba hozó a fogyasztók részére köteles meghatározni a tüzelő-, a fűtő- és a hozzá csatlakozó hőhasznosító berendezés használatára és karbantartására vonatkozó tűzvédelmi követelményeket, valamint - az (1) bekezdésre figyelemmel - a berendezéstői megtartandó távolságokat. Az üzemeltető, illetve a berendezés kezelésével megbízott köteles a használati (kezelési) utasításban foglaltakat megtartani, a berendezést annak megfelelően üzemeltetni.

31. § (1) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint az éghető folyadékot a központi fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől 1 méter távolságon belül nem szabad elhelyezni.
(2) Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan nem éghető anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, illetőleg az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. Ha a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben a tüzelőberendezés 5 méteres körzetében a tevékenység során éghető hulladék keletkezik vagy ott előfordulhat, a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberendezés alá, annak függőleges vetületét legalább 0,3 méterrel meghaladó, vízzel telt tálcát kell elhelyezni.
(3) Kokszkosaras szárítókályha és az éghető anyag között legalább 2 méter távolságot kell tartani.
(4) Éghető padozatú helyiségben a kokszkosaras szárítókályhát nem éghető, megfelelő hőszigetelő anyagra kell helyezni úgy, hogy az a kályha függőleges vetületét legalább 0,5 méterrel meghaladja.

32. § (1) A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhákban pedig a tüzet el kell oltani és a salakot el kell távolítani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befejezése előtt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről.
(2) Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba, illetőleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni.
Szellőztetés

33. § (1) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben és veszélyességi övezetben a szellőzés lehetőségét biztosítani kell.
(2) Mesterséges szellőzés esetén olyan szellőztető berendezést kell használni, hogy annak bekapcsolásakor, illetőleg üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen, és a berendezésen keresztül külső gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen.
(3) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben tevékenység csak hatékony szellőztetés mellett végezhető.
(4) Jogszabályban, vagy a tűzvédelmi hatóság által megállapított esetekben olyan automatikus észlelő- és jelzőberendezést kell alkalmazni, amely az alsó éghetőségi határkoncentráció 20%-ának elérésekor jelzést ad, továbbá az alsó éghetőségi határkoncentráció 40%-ának elérésekor a szükséges beavatkozásokat (pl. vészszellőzés indítása, technológia leállítása stb.) elvégzi.
(5) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben vagy annak veszélyességi övezetében recirkulációs szellőztetés nem alkalmazható.

34. § (1) A tűzszakaszon belül, más helyiségen is átvezetett szellőzőcsatornát legalább nehezen éghető anyagból kell készíteni, kivéve az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket, ahol azok csak nem éghető anyagúak lehetnek.
(2) A szennyezett levegő kivezetési helyét úgy kell kialakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse.
(3) Éghető anyag elszívása esetén a porkamra, ülepítő csak nem éghető anyagból alakítható ki.
(4) Az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetek, helyiségek szellőztető berendezéseit (csatornát, porkamrát és ülepítőt) rendszeresen tisztítani kell.
(5) A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni nem szabad.
(6) Szellőztetésre a hő- és füstelvezetők is igénybe vehetők.
(7) A központi szellőző- és klímaberendezések - amennyiben az épület területén tűzjelző hálózat kiépítésre kerül - a tűzjelző jelére automatikusan álljanak le.
Hő- és füstelvezetés
35. § (1) Az építmények 1600 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségeiben, valamint ott, ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi szakhatóság - a személyek biztonsága vagy a beavatkozás hatékonyságának javítása érdekében- előírja, a tűzesetek során keletkező hő- és füstelvezetésről gondoskodni kell.
(2) Nem kell hő- és füstelvezetőt létesíteni az 50 MJ/m2-nél kisebb időleges tűzterhelésű helyiségekben és az ömlesztett tárolású mezőgazdasági terménytároló épületekben, továbbá az olyan csarnok épületeknél, ahol a tetőhéjalás hőszigetelés nélküli (hidegtető), és az olyan anyagból készül, amelynek a tűzzel szemben nincs számottevő ellenállása, valamint az épületben álmennyezet vagy a teret felülről lezáró egyéb szerkezet nem kerül beépítésre.
(3) A hő- és füstelvezetést jogszabály, ennek hiányában a tűzvédelmi szakhatóság előírása szerint kell kialakítani.
(4) A hő- és füstelvezető szerkezet beépítési helyét a következőképpen kell meghatározni:
a) a vonatkozó jogszabály szerint,
b) zárt lépcsőház esetén annak legfelső szintjén,
c) vagy a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett módon.
(5) A kiürítésre számításba vett lépcsőház és közlekedési útvonal hő- és füstelvezetését biztosítani kell.
(6) A hő- és füstelvezető vonatkozó jogszabály szerinti hatásos nyílásfelülete zárt folyosók (közlekedők) esetén az alapterület 1%-a, zárt nem füstmentes lépcsőházak esetén az alapterület 5%-a, átriumoknál az alapterület 3%-a, de legalább 1 m2 legyen.
(7) Mesterséges hő- és füstelvezető berendezés esetén az adott helyiségre számított hő- és füstelvezető nyílásfelületek minden négyzetmétere helyett 2 m3/s légmennyiséget kell biztosítani úgy, hogy a füstgázok ne juthassanak más védett helyiségbe, füstszakaszba.
(8) A hő- és füstelvezetést szolgáló ventilátorok 400 °C-on legalább 1 óráig működőképesek legyenek. A hő- és füstelvezető berendezés egyéb kapcsolódó elemei szintén 1 órán át legyenek üzemképesek, állékonyak.
(9) A ferdesíkú füstelvezetők vonatkozó jogszabály szerinti hatásos nyílás felületét a füstszakasz, a lépcsőház és az átrium alapterülete, valamint a füstelvezető nyílásának síkja alapján a következő képlettel kell kiszámítani:

Af = Ax ×     x
---------------------------------------------------
              1-    (    5
----
9         )
     100 ×                    ×sin2    
                              

ahol:
Af = a füstelvezető hatásos nyílás felülete m2-ben
Ax = a lépcsőház, folyosó, átrium alapterülete m2-ben
x = a lépcsőházhoz, folyosóhoz, átriumhoz tartozó szükséges fajlagos felület %-ban
= a füstelvezető nyílás síkjának a vízszintessel bezárt szöge
(10) Az épületek kiürítésre számításba vett zárt folyosóin füstszakaszokat kell kialakítani, melyek hossza nem haladhatja meg a 40 métert.
(11) A folyosói füstszakaszokat önműködő csukószerkezettel ellátott, minősített füstgátló ajtóval kell egymástól elválasztani.
(12) A hő- és füstelvezetés hatékonyságának biztosítása érdekében a friss levegő utánpótlásáról gondoskodni kell. A vonatkozó jogszabályban nem szabályozott esetekben a légutánpótlás mértéke egyezzen meg a hő- és füstelvezetés mértékével.
(13) A légutánpótlást szolgáló szerkezetek, berendezések működőképességét a hő- és füstelvezető berendezés működési ideje alatt biztosítani kell.
(14) A hő- és füstelvezető, valamint a légutánpótlást szolgáló berendezések működtetését védett - a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett - helyről kell biztosítani. Tűzjelző berendezés létesítése esetén, annak jelére a füstelvezető rendszernek automatikusan, beépített automatikus tűzoltó berendezés egyidejű létesítése esetén a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározottak szerint kell indulnia. A kézi indítás lehetőségéről a hő- és füstelvezető, valamint a légutánpótlást szolgáló berendezések esetében is gondoskodni kell.
(15) Füstmentes lépcsőházat kell létesíteni ott, ahol jogszabály vagy a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(16) A hő- és füstelvezető és légutánpótlást biztosító rendszert a vonatkozó jogszabály előírásai szerint kell ellenőrizni, karbantartani.
(17) Hő- és füstelvezetésre a helyiség szellőztető berendezése is figyelembe vehető, ha annak működése a tűz idején biztosítható, és kielégíti a hő- és füstelvezető berendezéssel szemben támasztott követelményeket.
Csatornahálózat
36. § (1) Éghető gázt, gőzt vagy folyadékot, valamint az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, illetőleg vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni nem szabad.
(2) Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapadékvíz éghető folyadékot (gázt, gőzt) tartalmazhat, a csatornahálózatot berobbanás ellen - az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával - vízzárral szakaszokra kell bontani.
Gépi berendezés
37. § (1) Az "A" és "3" tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben csak robbanásbiztos erő- és munkagépet, készüléket, eszközt szabad elhelyezni, illetőleg használni.
(2) A "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéren, helyiségben, illetőleg építményben csak olyan erő- és munkagépet szabad elhelyezni, használni, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent.
(3) A talajszint alatti helyiségben/illetőleg térben, ahol a 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűz- vagy robbanásveszélyes gáz vagy gőz jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhető el, amely a környezetére tűz-, illetőleg robbanásveszélyt nem jelent.
(4) Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hőfejlődés vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet elő, a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép működését, illetve a hőmérséklet vagy nyomás további emelkedését - technológiai utasításban meghatározott biztonsági határérték elérésekor - megszünteti.
(5) Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról.
(6) A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni.
(7) A tűzveszélyes gépeket a gyártó, - külföldi termék esetében - a forgalomba hozó a biztonságos használatra vonatkozó technológiai, illetőleg kezelési utasítással köteles ellátni.
Világító berendezés
38. § (1) Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben robbanást nem okozó, a "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítás használható.
(2) A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen.
(3) Villamos világítást vonatkozó műszaki követelmények szerint kell létesíteni és használni.
(4) Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, valamint nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, szabadtéren és építményben, továbbá ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja, biztonsági és irányfény-világítást kell létesíteni.
Villamos berendezés
39. § (1) A létesítmény, építmény villamos berendezéseit jogszabályokban, vonatkozó műszaki követelményekben meghatározottak szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni.
(2) Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. Lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható.
(3) A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni.
(4) A tűzvédelmi szempontból jelentős villamos fogyasztók (füstmentes lépcsőház gépészete, hő- és füstelvezető berendezés stb.) működését tűz esetén legalább 1 órán át kell biztosítani.
(5) A tűzvédelmi célú gépészeti berendezések energiaellátását biztosító villamos kábelek működőképességét az adott gépészeti berendezésre előírt kötelező működési időtartamig biztosítani kell.
(6) A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen.
(7) A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni.
(8) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani.
(9) A villamos berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik
a) az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként,
b) a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként,
c) a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább kilencévenként
tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.
Villám és sztatikus feltöltődés elleni védelem
40. § (1) Villám elleni védelmet kell biztosítani az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építménynél, valamint ott, ahol azt jogszabály előírja.
(2) A villámvédelmi berendezést a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint kell létesíteni és felülvizsgálni.
(3) A villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik
a) az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább háromévenként,
b) a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként,
c) a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább kilencévenként
tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.
(4) Azoknál az épületeknél, szabadtereknél, technológiai folyamatoknál, illetve berendezéseknél, ahol a sztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, a megfelelő védelemről vonatkozó műszaki követelmények szerint kell gondoskodni.



VI. Fejezet
A TŰZVÉDELMI BERENDEZÉS LÉTESÍTÉSÉRE ÉS HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK
Tűzjelző és oltóberendezés
41. § A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban - ennek hiányában a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett- a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni.

42. § (1) A tűz észlelésére jelzésére, oltására beépített tűzjelző és/vagy oltóberendezést kell létesíteni
a) a Szabályzat 4. számú táblázatába foglalt esetekben, a tűzvédelmi hatóság által előírtak alapján;
b) ahol azt jogszabály meghatározza;
c) az a) és b) pontok rendelkezéseiben foglaltakon kívül ott, ahol azt a fennálló veszélyhelyzetre, az építmény nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági vagy adatvédelmi jellegére, az építményben tartózkodók biztonságára, valamint a tűzoltóság vonulási távolságára tekintettel a tűzvédelmi hatóság előírja,
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tűzjelző és/vagy tűzoltó berendezés létesítésére vagy átalakítására műszaki tervdokumentációt kell készíteni és azt, valamint a telepítést követően a berendezések használatbavételét, bővítését és egyéb módosítását a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell.
(3) Tűzvédelmi berendezés tervezését a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által nyilvántartott, tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti.
(4) A létesített tűzjelző és/vagy oltóberendezés feleljen meg az érvényben lévő hatályos szabványok és jogszabályok előírásainak.
(5) Vagyonvédelmi berendezés tűzjelzés céljára csak ott létesíthető, ahol a beépített tűzjelző berendezés alkalmazását jogszabály vagy tűzvédelmi hatóság nem írja elő.
(6) A beépített tűzjelző és oltóberendezés szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti.

43. § (1) Abban a helyiségben, ahol a tűzjelző központot vagy annak kezelő/kijelző egységét elhelyezték - a jelzéseit automatikusan a tűzoltósághoz továbbító központok kivé telével - legalább egy, a tűzjelzésre és a berendezés kezelésére kioktatott személynek kell állandóan tartózkodnia.
(2) A tűzvédelmi hatóság kötelezése esetén a tűzjelző központ jelzéseit átjelzéssel a működési terület szerinti tűzoltóságra kell továbbítani. Amennyiben a tűzoltóság az átjelzést nem tudja fogadni, akkor az olyan helyre is továbbítható, ahol állandó felügyelet van (pl. rendőrség, diszpécserszolgálat), és onnan a tűzjelzés továbbításának lehetősége a működési terület szerinti tűzoltóságra biztosított.
(3) A tűzjelző berendezéshez tartozó jelzésadók, érzékelők helyeiről nyilvántartást kell készíteni, és azt tűzjelző központnál vagy annak kezelő/kijelző egységénél ki kell függeszteni, kivéve azokat a központokat, amelyek jelzéskor megjelenítik a jelzésadó, érzékelő helyét.

44. § (1) A beépített habbal oltó berendezés oltóanyag-kiömlő nyílása és a védendő anyag között az oltóanyag bejuttatása érdekében megfelelő távolságot kell szabadon hagyni.
(2) Nagy habkiadóságú habbal oltó berendezés alkalmazása esetén a védett tűzszakaszokban elhelyezendő berendezések számát úgy kell megállapítani, hogy a habbal oltók működésének kezdetétől számítva legfeljebb 5 perc alatt a tűzszakasz teljes térfogata feltölthető legyen.
(3) A kézi indítású habfejlesztő berendezés vagy a mobil habbal oltó felszerelés számára a tűzszakasz külső határoló falain megfelelően kialakított nyílást kell biztosítani.
(4) Az egészségre káros hatású oltóanyaggal működő, illetve a teljes légtér elárasztására tervezett berendezéseknek emberek tartózkodására szolgáló helyiségbe történő beépítése esetén olyan riasztóberendezést kell létesíteni, amely az oltóberendezés működésbe lépése előtt - a vonatkozó jogszabályokban meghatározott kiürítési időt is számításba véve - figyelmeztető jelzést ad.

45. § (1) A tűzjelző készüléket, beépített tűzjelző, valamint tűzoltó berendezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani, annak meghibásodását a hivatásos önkormányzati, illetőleg az önkéntes tűzoltóságnak be kell jelenteni.
(2) A beépített tűzvédelmi berendezéseket jogszabályban előírtak, ezek hiányában a gyártási vagy forgalmazási engedély szerint kell ellenőrizni és karbantartani.
Oltóvíz
46. § (1) Tűzoltás céljára a településen és a létesítményeknél az (5) bekezdésben meghatározott oltóvíz-intenzitást kell biztosítani.
(2) Az oltóvizet, ha - a létesítmény mértékadó tűzszakaszára - a vonatkozó jogszabály szerint meghatározott számított vagy normatív tűzterhelés
a) legfeljebb 200 MJ/m2, legalább fél órán,
b) 200 MJ/m2-nél nagyobb, de legfeljebb 400 MJ/m2, legalább, egy órán,
c) 400 MJ/m2-nél nagyobb, de legfeljebb 800 MJ/m2, legalább másfél órán,
d) 800 MJ/m2 felett pedig legalább két órán keresztül kell folyamatosan biztosítani.
(3) Időszakos vízszerzési lehetőség nem vehető oltóvízként figyelembe.
(4) A településen és a létesítményben a mértékadó tűzszakasz területére meghatározott vízmennyiséget kell biztosítani.
(5) A szükséges oltóvíz-intenzitást a mértékadó tűzszakasz alapterülete alapján a következők szerint kell meghatározni:

Mértékadó tűzszakasz terület
(m2)    Szükséges
oltóvíz-
intenzitás
(liter/min)

-0-tól 50-ig    -     
nagyobb, mint    50,     
de legfeljebb    150    600
nagyobb, múlt    150,     
de legfeljebb    300    900
nagyobb, mint    300,     
de legfeljebb    500    1200
nagyobb, mint    500,     
de legfeljebb    800    1500
nagyobb, mint    800,     
de legfeljebb    1200    1 800
nagyobb, mint    1200,     
de legfeljebb    1 600    2 100
nagyobb, mint    1 600,     
de legfeljebb    2 000    2 400
nagyobb, mint    2 000,     
de legfeljebb    2 500    2 700
nagyobb, mint    2 500,     
de legfeljebb    3 200    3 000
nagyobb, mint    3 200,     
de legfeljebb    3 900    3 300
nagyobb, mint    3 900,     
de legfeljebb    4 600    3 600
nagyobb, mint    4 600,     
de legfeljebb    5 400    3 900
nagyobb, mint    5 400,     
de legfeljebb    6 200    4 200
nagyobb, mint    6 200,     
de legfeljebb    7 200    4 500
nagyobb, mint    7 200,     
de legfeljebb    8 200    4 800
nagyobb, mint    8 200,     
de legfeljebb    9 200    5 100
- nagyobb, mint    9 200,     
de legfeljebb    10 400    5 400
- nagyobb, mint    10 400,     
de legfeljebb    12 000    5 700
- nagyobb, mint    12 000    6 000

(6) Az I-III. tűzállósági fokozatú épületeknél a mértékadó tűzszakasz terület, amennyiben abban a szintek száma:
- 2-5     30%-kal,
- 6-11   40%-kal,
- 11 felett  50%-kal csökkentett területtel vehető figyelembe.
(7) Az 1200 m2-nél nagyobb alapterületű állattartási épületeknél a szükséges oltóvíz-intenzitás 1800 liter/min.
(8) A település és a létesítmény közös vízellátási rendszere esetén a vízvezeték-hálózatot úgy kell méretezni, hogy az a településen a kommunális átlagos, a létesítményben pedig a technológiai víz mellett a meghatározott oltóvízmennyiséget egyidejűleg biztosítsa.
(9) Település, illetve létesítmény létesítése vagy bővítése esetén az oltóvizet az egyes szakaszok használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.
(10) Az oltóvíz szomszédos létesítményeknél - megállapodás esetén - közösen is biztosítható.
(11) A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető, az oltóvíz akadálytalanul kivehető legyen.
(12) A mértékadó tűzszakasz teljes területére kiépített sprinklerberendezés esetén az (5) bekezdés szerint előírt szükséges oltóvíz-intenzitás mértéke csökkenthető a sprinklerberendezés működéséhez a vonatkozó jogszabály alapján szükséges vízkészlet (literben) és az oltóvíz (2) bekezdés szerint folyamatosan biztosítandó idejének (percben) hányadosával, de a csökkentés mértéke nem haladhatja meg az (5) bekezdés szerint előírt szükséges oltóvíz-intenzitás mértékének 50%-át.
(13) A (12) bekezdés szerinti oltóvíz-intenzitás mértékének csökkentése esetén a sprinklerberendezés tároló- vagy közbenső tartályát az 52. §-ban előírtak figyelembevételével kell kialakítani.

47. § (1) A településen és a létesítményben az oltóvizet is biztosító vízvezeték-hálózat belső átmérőjét az oltóvíz-intenzitás és a kifolyási nyomásigény alapján, valamint a közműrendszer kialakítását figyelembe véve kell méretezni. Egyirányú táplálás esetén a vezeték legalább NA 100, körvezeték esetén pedig legalább NA 80 legyen.
(2) A tűzvédelmi hatóság engedélyével az oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat az (1) bekezdéstől eltérően méretezhető azon az 1000 főnél, kevesebb állandó lakosú településen,
a) amelyben vagy azon kívül, de annak minden védendő építményétől, illetve szabadterétől 500 méteres távolságon belül oltóvízellátásra figyelembe vehető - a település mértékadó tűzszakasz területének megfelelő mennyiségű vizet biztosító - természetes vagy mesterséges víznyerő hely van;
b) amelyben a település mértékadó tűzszakasz területének megfelelő oltóvíz-intenzitást más műszaki megoldásokkal (pl. víztároló) biztosítják.
(3) A vízmű magas, illetőleg mély tárolójánál a tűzoltó gépjármű részére NA 100 belső átmérőjű, műszakilag és a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő kialakítású, A jelű (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal ellátott csatlakozó helyet kell kialakítani. Térszint feletti tároló esetén a csatlakozó helyet vízszintesre, a talajszinttől 0,8 méter magasságban kell kialakítani.

48. § (1) Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapnál 200 mm2-es kiáramlási keresztmetszetnél:
a) legalább 400 kPa (4 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben;
b) legalább 300 kPa (3 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben;
c) legalább 200 kPa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani:
ca) a fali tűzcsapoknál, és
cb) a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben.
(2) A Szabályzat hatálybalépése előtt létesített mezőgazdasági létesítményekben és azok fali tűzcsapjainál 100 kPa (1 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben.
(3) Az éghető folyadékot feldolgozó finomítóknál, valamint az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot, 1000 m3-nél nagyobb tárolási egységekben tároló tartálytelepeken, valamint azon gáztároló esetében, ahol a nyomás alatti vagy mélyhűtött "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó gázt tároló tartály befogadóképessége meghaladja a 200 tonnát, olyan oltóvízvezeték-hálózatot kell létesíteni, amely a vízkivétel szempontjából a legkedvezőtlenebb tűzcsapnál legalább 1200 kPa (12 bar) kifolyási nyomást biztosít.

49. § (1) A településen és a létesítményben - a 47. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani.
(2) A tűzcsapok, valamint szerelvényeik és tartozékaik feleljenek meg a vonatkozó műszaki követelményekben foglaltaknak.
(3) A tűzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell.
(4) A létesítményben annyi tűzcsapot kell létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség egy időben kivehető legyen. A tűzcsapokat szerelvénnyel kell ellátni. A szerelvényszekrényeket a tűzcsapoktól 10 méteren belül kell elhelyezni. A közforgalom előtt nyitott létesítmények esetében a szerelvények elhelyezése épületen belül a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon és helyen is történhet.
(5) A tűzcsapokat a védendő szabadtéri éghető anyag tároló területétől, építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 m-nél távolabb és - a tűzcsapcsoportok kivételével - egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad.
(6) A létesítményben nem szükséges tűzcsapokat létesíteni, ha a szomszédos létesítmény vagy a közterület tűzcsapjai az oltáshoz szükséges vízmennyiséget biztosítják és az (5) bekezdés követelményei is teljesülnek.
(7) A tűzcsapokat és szerelvényszekrényeiket állandóan hozzáférhető módon kell tartani, azokat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad.
(8) A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.

50. § (1) Vezetékes vízellátás esetén a 49. §-ban meghatározottakon túl - kivéve a középmagas vagy magasépületnek nem minősülő lakóépületeket és a (2) bekezdésben meghatározott építményeket - fali tűzcsapot is kell létesíteni:
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) a vonatkozó jogszabály hatálya alá nem tartozó középmagas és magas épületekben szintenként,
c) az "A" tűzveszélyességi osztályba tartozó 200 m2-nél, a "3" tűzveszélyességi osztályba tartozó 300 m2-nél, a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó 500 m2-nél, a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó 1000 m2-nél nagyobb alapterületű tűzszakaszban.
(2) Nem szabad fali tűzcsapot létesíteni azokban az épületekben, ahol a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat, vagy a tűz terjedését elősegítheti.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott helyeken, továbbá ahol a víz nem alkalmas az építményben keletkezhető tűz oltására, a fali tűzcsap helyett az ott lévő anyag oltására alkalmas - a tűzvédelmi hatóság által meghatározott- tűzoltó berendezést, eszközt, készüléket, felszerelést, illetőleg anyagot kell a helyszínen készenlétben tartani.
(4) A fali tűzcsapok számát és helyét az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a (3) bekezdés szerint a fali tűzcsap helyett biztosított tűzoltó berendezés, eszköz, készülék, felszerelés, illetőleg anyag mennyiségét és helyét - ha azt jogszabály vagy szabvány nem szabályozza - a tűzvédelmi hatóság határozza meg.
(5) Az építményben a fali tűzcsapot az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelően kell kialakítani. A lapos tömlővel szerelt fali tűzcsapszekrényben 1 db legfeljebb 20 méteres tömlő helyezhető el.
(6) Nem kell fali tűzcsapot létesíteni a nyitott vagy részben nyitott építményekben, a hűtőházak hűtött tereiben, valamint az ömlesztett terménytároló épületek tároló részein.

51. § (1) Az oltóvíz biztosítására - ha az más módon nem oldható meg - önálló víztárolót (medencét, tartályt) kell létesíteni.
(2) A víztároló befogadó képessége nem lehet kisebb 30 m3-nél, alsó szintje pedig legfeljebb 7 m-rel lehet mélyebben a talajszintnél.
(3) A víztároló kivételi helyét tűzoltó gépjárművel meg- közelíthetően kell kialakítani.
(4) A víztároló és a védeni kívánt építmény, szabadterület közötti távolság nem haladhatja meg az 500 métert. A távolságot a megközelítési útvonalon kell mérni.
(5) Oltóvízként figyelembe vehető
- a hűtőtorony vízmedencéjének vagy az egyéb, technológiai víznek - a tűzoltásra való felhasználás miatt - a technológiai berendezésben veszélyt nem előidéző,
- a település közüzemi vízműve víztárolójának tűzoltási célra biztosított
vízmennyisége is.

52. § (1) A tűzoltási célra figyelembe vehető 100 m3 alatti önálló víztárolót legalább egy, az ennél nagyobbakat pedig minden megkezdett 100 m3 térfogat után egy-egy szívócsővezetékkel kell ellátni.
(2) A szívóvezeték belső átmérője legalább NA 100 legyen, alsó végződését szűrővel, felső vízszintes irányú végződését pedig szabványos A jelű (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal kell ellátni.
(3) A szívócsővezetékeket egymástól legaljább 5 m távolságra kell elhelyezni.

53. § (1) Oltóvízként számításba vehetők azok a nem időszakos természetes felszíni vizek (pl. folyók, patakok, tavak) is, amelyek a védendő építménytől 500 méternél nincsenek nagyobb távolságra. A távolságot a megközelítési útvonalon kell mérni.
(2) A vízszerzési helyet úgy kell kiépíteni, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető és az oltóvíz - a vízállástól függetlenül - mindig akadálytalanul kiemelhető legyen.

54. § (1) Az oltóvizet szolgáltató berendezések, valamint tartozékaik és szerelvényeik üzemképességéről, karbantartásáról, továbbá fagy elleni védelméről a fenntartónak kell gondoskodnia.
(2) A tűzoltó vízforrásokat, valamint azok szerelvényeit és tartozékait a vonatkozó jogszabályok szerint kell felülvizsgálni, illetve karbantartani.
(3) A tűzoltó vízforrásokat a vonatkozó jogszabálynak megfelelő jelzőtáblával kell ellátni.

55. § A tűzoltó berendezések, tűzoltó készülékek, felszerelések és egyéb technikai eszközök működéséhez szükséges oltó- és egyéb anyagokat biztosítani kell.
Tűzoltó készülék, felszerelés
56. § (1) A létesítményben a (2) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve legalább egy darab, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas - a vonatkozó jogszabályban és szabványban foglalt követelményeknek megfelelő - tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Az újonnan létesült építményekben, építményrészekben, a megváltozott rendeltetésű helyiségekben, helyiségcsoportokban, építményekben, valamint szabadtereken csak az érvényben lévő hatályos szabványok és jogszabályok szerint gyártott tűzoltó készülék tartható készenlétben
a) az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, illetve veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után,
b) az "A" és "3" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein- attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak - a c)-e) pontban foglaltak szerint,
c) a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként,
d) a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként,
e) az "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, illetve szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű (pl. kereskedelmi, iroda) helyiségeket, amelyek tekintetében - gazdálkodó, illetve rendeltetési egységenként - az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Jogszabály, illetőleg a tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, illetőleg eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja.
(4) A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban tartani. Helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad.
(5) A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést és anyagot jogszabály előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését és/vagy javítását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek.
(6) A tűzoltó készülékek ellenőrzését és karbantartását csak BM OKF regisztrációs számmal rendelkező szervezet jogosult végezni.


VII. Fejezet
EGYES LÉTESÍTMÉNYEK ÉS JÁRMŰVEK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK
Lakó- és szállásépületek
57. § (1) A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intézőbizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.
(2) Lakó- és szállásépületben a főrendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységeken túlmenően "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységet folytatni nem szabad.
(3) Az épületben; illetőleg helyiségeiben nem szabad éghető anyagot olyan mennyiségben és módon tárolni, illetőleg azzal olyan tevékenységet folytatni, továbbá olyan tűzveszélyes cselekményt végezni, amely az épület, illetőleg helyiségéinek rendeltetésszerű használatától eltér, tüzet vagy robbanást okozhat.
(4) A lakásban, üdülőegységben az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból legfeljebb 20 liter, a "C"-"D" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból vonatkozó műszaki követelményekben meghatározott, annak hiányában legfeljebb 60 liter mennyiség tárolható.
(5) Propán-bután gázpalack nem alkalmazható, nem tárolható olyan helyiségben vagy - a kétszintes lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek kivételével - földszintesnél magasabb olyan építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő (pl. panelszerkezet).
Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár
58. § (1) A művelődési, a sport-, az oktatási létesítményekben, helyiségekben esetenként nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő rendezvényekre (vásár, bemutató, kiállítás stb.), illetőleg az 500 főnél nagyobb befogadóképességű nem művelődési és sportlétesítményekben, helyiségben tartott alkalomszerű kulturális és sport rendezvényekre (színi, zenekari, cirkuszi előadás, táncos összejövetel, disco, koncert stb.) a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezője, rendezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény időpontja előtt 15 nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak megküldeni.
(2) A rendezvény szervezője által készített tűzvédelmi előírások az alábbiakat tartalmazzák:
a) kiürítés számítást,
b) tűzterhelés számítást,
c) a rendezvény helyszínéül szolgáló helyiségek léptékhelyes alaprajzait és a kiürítésre számításba vett kijáratok elhelyezkedését, méretét,
d) a kiürítés lebonyolítását felügyelő biztonsági személyzet feladatait,
e) a tűz esetén szükséges teendőket,
f) a tűzjelzésének és oltásának módját.
(3) A rendezvény lebonyolításának tűzvédelmi előírásait tartalmazó iratokat és azok mellékleteit a rendezvényt követően legalább egy évig meg kell őrizni.

59. § Az ipari, a kereskedelmi, illetve mezőgazdasági vásár területén biztosítani kell a tűzoltójárművek közlekedéséhez szükséges utat. A létesítmények kiürítési útvonalait és kijáratait - a várható legnagyobb látogatási létszám figyelembevételével -, számítás alapján kell méretezni. A rendező szervnek a létesítményekre és szabadtérre elrendezési tervet kell készíteni, s azt előzetesen, tájékoztatás céljából az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságnak meg kell küldeni.
Járművek
60. § (1) A gyártó, külföldről történő beszerzés esetén a forgalomba hozó, illetőleg az üzemben tartó köteles gondoskodni arról, hogy a jármű olyan műszaki kivitelben készüljön, illetőleg olyan állapotban üzemeljen, hogy rendeltetésszerű használata esetén tűz vagy robbanás ne keletkezhessen.
(2) A járműre vonatkozó tűzvédelmi szabályok megtartásáért az üzemben tartó, illetőleg a jármű vezetője a felelős.
(3) A forgalomba hozó, illetőleg az üzemben tartó a külön jogszabályban meghatározott járműveket az ott megállapított típusú, nagyságú és számú tűzoltó készülékkel köteles ellátni.
(4) A tűzoltó készüléket a járművön a vonatkozó jogszabály szerint kell elhelyezni úgy, hogy állandóan hozzáférhető, vontatás esetén a vontató és a szállítmány tűzvédelmére egyaránt felhasználható legyen.
61. § (1) A járművek jogszabályban meghatározott időszakos műszaki felülvizsgálata során a vizsgálatot végző szervnek a vonatkozó általános tűzvédelmi követelmények érvényesülését is ellenőriznie kell.
(2) Az éghető folyadékot vagy gázt szállító tartálykocsinál - minden töltés és lefejtés után közvetlenül - az üzemben tartó, illetve megbízottja köteles ellenőrizni és biztosítani a tartályok csepegés- és szivárgásmentességét.
(3) A jármű előmelegítésére csak olyan eszközt, anyagot szabad használni, amely tüzet vagy robbanást nem okozhat. Erre a célra nyílt lángot használni tilos.
(4) A járó motorú jármű üzemanyagtartályába üzemanyagot tölteni nem szabad.
(5) A jármű utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos.

62. § (1) A gépjárműtároló helyiséget és a tárolóhelyet úgy kell kialakítani és használni, hogy a gépjárművek - szükség esetén - gyorsan és biztonságosan eltávolíthatók legyenek. Ezen kritériumokat a teljes mértékben automatizált, gépesített gépjárműtárolók esetében nem kell érvényesíteni.
(2) Több gépjármű tárolása esetén azokat úgy kell elhelyezni, hogy a gépjárművek ajtajai legalább az egyik oldalon teljes szélességükben nyithatók legyenek, az egymás mögött álló gépjárművek között pedig legalább 0,80 méter távolságot kell megtartani. Ezen kritériumokat a teljes mértékben automatizált, gépesített gépjárműtárolók esetében nem kell érvényesíteni.
(3) Az éghető folyadékot és gázt szállító gépjárművet csak erre a célra létesített külön gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen, illetőleg a más gépjárművektől elkülönítve szabad elhelyezni úgy, hogy azok bármelyike a többi gépjármű mozgatása nélkül kiállhasson. A jármű villamos berendezését feszültségmentesíteni kell.
(4) Gépjárművet középület kapualjában tárolni nem szabad, egyéb kapualjban csak úgy szabad elhelyezni, hogy a gépjármű egyik oldalán a közlekedésre legalább 2 méter széles út szabadon maradjon.
(5) Gépjárművet udvarban az ajtó, ablak, erkély, kiürítésre, menekítésre szolgáló lépcső függőleges vetületétől minden irányban legalább 2 méter távolságra szabad elhelyezni.
(6) Gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen éghető folyadékot, éghető gázt - a gépjárműbe épített üzemi anyagtartály kivételével - tárolni nem szabad. Üzemanyagot, éghető folyadékot, gázt lefejteni, illetőleg a gépjárművet üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a gázüzemanyag-ellátó berendezésen javítást végezni tilos.
(7) A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetőleg a kettős üzemű járművet tilos elhelyezni
a) cseppfolyós (propán bután) üzemanyag esetén
- talajszint alatti egyedi vagy több jármű tárolására alkalmas tárolókban,
- talajszint alatti parkolókban, parkolóházakban,
- tömegtartózkodása vagy nagy forgalmú épületek alatti terekben,
- olyan járműtárolókban, amelyekben akna, vízzár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy amelyből talajszint alatti, illetőleg olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított,
- ahol az átszellőzés el nem zárható módon nem biztosított;
b) sűrített földgáz üzemanyag esetén
- tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem szellőzött terekben,
- ahol az átszellőzés el nem zárható módon nem biztosított;
c) a földszintesnél magasabb olyan építményben - kétszintes lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek kivételével -, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.
VIII. Fejezet
A MEZŐGAZDASÁGRA VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK
Aratás
63. § (1) A kalászos termény betakarítását lehetőleg a közút, illetőleg a vasútvonal mentén kell először elvégezni.
(2) A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútvonal szélső vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejűleg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követően legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.
(3) Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben sem szabad.
(4) Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.
Szérű, rostnövénytároló, kazal
64.§ (1) A mezőn (határban) összerakott kazal, valamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező építményektől a következő tűztávolságot kell megtartani:
a) az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 200 métert;
b) a "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményektől legalább 100 métert;
c) a vasúti vágányoktól és a vasútállomástól - a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve - legalább 100 métert;
d) a közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 métert;
e) nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosát, de legalább 20 métert.
(2) Az állattartási telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni, és ezekre a 17. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni.
(3) A szérűben csak kalászos terményt, szálas takarmányt és szalmát, a rostnövénytároló telepen pedig csak rostnövényt szabad elhelyezni.
(4) A szérűn és a rostnövénytárolón a kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.
(5) A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.
(6) A mezőn (határban) összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény- stb. kazlakat, legalább 3 méter széles védőszántással kell körülvenni.

65. § (1) A szérű és a rostnövénytároló területét az éghető hulladéktól, elszáradt gaztól stb. állandóan tisztán kell tartani.
(2) Dohányozni a szérű és a rostnövénytároló szélső tárolási egységétől, illetőleg a más helyen lévő kazaltól legalább 30 méter, tüzet rakni legalább 100 méter távolságra, a kijelölt helyen szabad. A tilalmakat a szérű és a rostnövénytároló bejáratainál táblákkal jelölni kell.

66. § (1) A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal, tárolási egység bontható meg.
(2) A rostnövényt kisátorozni csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl szabad. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani.
(3) A pozdorja kazal legnagyobb megengedett alapterülete 300 m2. A kazlakat egymástól legalább 10 méter, rostkazaltól, épülettől legalább 20 méter távolságra szabad helyezni.
A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai
67. § (1) Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.
(2) A tervezett - (1) bekezdés szerinti - égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak írásban be kell jelenteni.
(3) A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.
(4) Kukoricatarló-égetésnél a (3) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
(5) A cséplési hulladékokat, így pillangósvirágú magvak hulladékait és egyéb hulladékot, a fatisztogatás hulladékait (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkeket és az arankafoltokat - megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával - csak a helyszínen szabad elégetni.
(6) Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
Ennek érdekében
a) a tarlót, illetve az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani. A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani;
b) a tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni;
c) a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani;
d) a tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.
(7) A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. - meg kell szüntetni.
A mezőgazdasági erő- és munkagépek
68. § (1) A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szal- ma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő, 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet, részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságra be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül a tűzoltóságnak meg kell küldeni.
(2) Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
(3) A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.
(4) Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.
(5) Munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, cséplő-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.
(6) Az arató-, cséplőgépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.
(7) Az erő- és munkagépet, arató-, cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.

69. § (1) A szalma-összehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.
(2) A szalma-összehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától stb. rendszeresen meg kell tisztítani.
(3) Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
A terményszárítás szabályai
70. § (1) Szellőztetéssel történő szárítás esetén
a) szálas takarmányt kazalozni csak akkor lehet, ha a takarmány nedvességtartalma 40-45% alá csökkent;
a kazlak méretének meghatározásánál a szellőzőventilátor teljesítőképességét és e szabályzat 3. számú mellékletének előírásait kell figyelembe venni;
c) a takarmányt felületi víztől mentesen kell a megfelelően előkészített kazalszárító berendezésre behordani, és - előírt rétegvastagságig, illetőleg magasságig - kazalozni;
d) a szénát egyenletes rétegbe, tömör gócok nélkül kell teregetni. A rétegenkénti kazalozás során új réteget csak az előző réteg teljes kiszáradása után szabad felrakni;
e) a kazlat beázástól védeni kell;
f) a kazal belső hőmérsékletét rendszeresen és szakszerűen mérni kell;
g) a szénakészítés technológiai leírását a szénakészítést végzők részére ki kell adni.
(2) Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető, illetőleg a kezelő személyzet ,a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni.
1. táblázat a Szabályzat 6. §-ának (3) bekezdéséhez
Égést tápláló gázok tárolóinak tűztávolsága
A védendő építmények    A tároló térfogata
    10m3-ig    10-100 m3-ig    100-1000 m3-ig    1000 m3 felett
    a tűztávolság értéke (m)
Az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba sorolt építmény, szabadtér    6    8    12    25
A "D"-"E" tűzveszélyességi osztályba sorolt építmény, szabadtér    4    6    12    25
Nagy forgalmú és tömegtartózkodás céljára szolgáló építmény, közintézmény, vendéglátó létesítmény, iskola, óvoda, kompresszorberendezés, szellőzőberendezés, éghető gázok tárolására szolgáló stabilan telepített tárolók    6    8    12    25
Éghető gázt vagy éghető folyadékot szállító vezeték és ennek szerelvénye, nem éghető gáz tárolására szolgáló stabilan telepített tárolók, gépjármű tárolóhely, dohányzásra vagy nyílt láng használatára megengedett terület    4    6    12    25
Közép- és nagyfeszültségű villamos berendezés, éghető anyagú épületszerkezet, nem a tárolóhoz tartozó technológiai berendezés, akna, felszíni csatorna, árok, föld alatti létesítmények nyílászáró szerkezete    4    6    12    25

2. táblázat a Szabályzat 6. §-ának (4) bekezdéséhez
A tárolási egységekből kialakított tűzszakaszok területei és a közöttük tartandó tűztávolságok meghatározása
A tűzszakasz    A tűzszakaszok egymás közötti tűztávolságai (m), ha a szomszédos tűzszakasz tűzveszélyességi osztálya
tűzveszélyességi osztálya    alapterülete, m2    "C"    "D"    "E"
"C"    1 500    16    14    12
"D"    2 000    14    12    10
"E"    10 000    12    10    6

3. táblázat a Szabályzat 17. §-ának (1) bekezdéséhez
Szilárd éghető anyagok tárolása a szabadban
A tárolt anyag megnevezése    A tárolási egység méretei (m) (szélesség x hosszúság x magasság)    Az építmény tűzállósági fokozata
        I-II.    III.    IV-V.
        Az építménytől való távolság méterben*
Éghető "C"-"D" alapanyag félkész és készáru**    10x10x5    20    30    40
Papír, rongy, éghető hulladék stb.**    6x20x8    12    14    16
Faforgács, fürészpor**    4x20x2    12    14    16
Gömbfa és tűzifa**    6x20x4    8    10    12
Fűrészáru, fa-, műanyag láda (göngyöleg)    6x20x8    10    12    16
Szalma és szálas takarmány***    10x30x8    20    30    40
Öngyulladásra hajlamos szén (barna tőzeg)****    40x10x2    4    6    8
Kazánházi salak    -    15    20    25
Feketeszén, koksz és zsákos műtrágya az ammónium- nitrát kivételével    -    2    4    6
* Egyes távolsági értékek legfeljebb 10 méterig térfogatarányosan csökkenthetők akkor, ha a tárolási egységek össztérfogata kisebb a táblázati méretből
adódó térfogatnál.
** A távolság mértéke a tárolt éghető anyag magassági méretéig csökkenthető, ha az építmény tárolási egység felőli homlokzatát nyílásnélküli tűzfalként,
tetőfödémek tartó- és térelhatároló szerkezetét, továbbá fedélhéjalását nem éghető anyagból alakították ki.
*** A távolság éghető anyagú, illetőleg éghető tetőhéjazatú épülettől 15 méterre, a szomszédos telek egyéb építményétől 8 méterre, saját tulajdonú egyéb építménytől 4 méterre csökkenthető, ha csak 3 méternél nem magasabb és 45 m3-nél nem nagyobb össztérfogatban helyeznek el szalmát, illetve szálas takarmányt. Szérűn és rostnövénytárolón, valamint mezőn (határban) a kazlak mérete 10x50x8 méter lehet.
**** Erőművi felhasználás esetén a tárolási egység méreteit - a tűzvédelmi hatóság - a technológia függvényében ettől eltérően is megállapíthatja.



4. táblázat a Szabályzat 42. §-ának (1) bekezdéséhez
Tűzjelző és/vagy tűzoltó berendezések létesítése

A rendeltetés jellege    Beépített tűzjelző berendezés    Beépített oltóberendezés
1. Szállásépület       
1.1. Középmagas és magas épületekben, ha a rendeltetés 13,65 méter felett kerül kialakításra     igen    igen
1.2. Többszintes épületekben, ha egy időben legalább 20 ember elhelyezése biztosított     igen   
2. Iroda, igazgatási és oktatás, óvoda, bölcsőde rendeltetés
2.1. Magas épületekben, ha a rendeltetés 30,00 méter felett kerül kialakításra    igen    igen
2.2. Többszintes és középmagas épületekben 500 m2 alapterület felett    igen   
2.3. Pénzintézetek épületeiben    igen   
2.4. Az épületek számítógép-központjaiban, ha alapterületük meghaladja a 150 m2-t    igen    igen
3. Egészségügyi rendeltetés
3.1. A háromszintesnél magasabb rendelőintézetben    igen   
3.2. Fekvőbeteg-ellátás    igen   
3.3. Fekvőbeteg-ellátás középmagas és magas épületben, ha a fekvőbetegelhelyezés 13,65 méter felett is történik    igen    igen
3.4. Fekvőbeteg-ellátás, ha az egy tűzszakaszban lévő ágyszám meghaladja a 300 főt    igen    igen
4. Speciális egészségügyi és szociális rendeltetés
4.1. Fogyatékos személyek (mozgássérültek, vakok, siketek stb.) elhelyezésére, tartózkodására és/vagy időskorúak (60 év felett) egészségügyi, ellátás és/vagy felügyelet melletti elhelyezésére szolgáló, legfeljebb kétszintes épületekben, ha az egy tűzszakaszban lévők száma meghaladja a 100 főt vagy egyirányú kiürítés esetén az 50 főt    igen   
4.2. Fogyatékos személyek (mozgássérültek, vakok, siketek stb.) elhelyezésére, tartózkodására és/vagy időskorúak (60 év felett) egészségügyi, ellátás és/vagy felügyelet melletti elhelyezésére szolgáló kétszintesnél magasabb épületekben, ha a rendeltetés a harmadik szinten vagy a felett kerül kialakításra, a rendeltetés szintenként összesített alapterülete meghaladja a 3000 m2-t     igen    igen
5. Kényszertartózkodásra szolgáló épület
5.1. Ha az egy tűzszakaszban lévő személyek száma meghaladja a 100 főt vagy háromszintesnél magasabb épületben    igen   
6. Művelődési rendeltetés
6.1. Ha a befogadóképesség meghaladja a 300 főt    igen   
6.2. Múzeum, könyvtár, levéltár esetében, amennyiben azok összesített alapterülete meghaladja az 1000 m2-t    igen   
6.3. Színházakban a színpad védelmére, ha annak belmagassága meghaladja a 8 métert     igen    igen
6.4. A művelődési rendeltetésű épület talajszint alatti helyiségeiben, amennyiben azok alapterülete meghaladja az épület földszinti alapterületének 80%-át, és a számított tűzterhelés meghaladja az 1500 MJ/m2-t    igen    igen
6.5. 13,65 ffi építményszint felett lévő filmszínházakban, továbbá ott, ahol a nézőterek összesített befogadóképessége meghaladja az 1000 főt    igen    igen
7. Sportcélú épület
7.1. Zárt sportcélú épület esetén, ha bármelyik tűzszakasz területe meghaladja a 2000 m2-t (ha az épületet eredeti rendeltetésétől eltérő rendezvényekre is használják, akkor az eltérő rendeltetésre tekintettel az épület adottságait figyelembe véve kell az oltóberendezés szükségességét meghatározni)    igen   
8. Kereskedelmi rendeltetés %
8.1. Vásárcsarnokok, fedett piacok, ha bármelyik tűzszakasz területe meghaladja a megengedett tűzszakasz méret 50%-át    igen   
8.2. Áruházak, bevásárlóközpontok, melyeknek szintenként összesített alapterülete meghaladja a 2000 m2-t    igen   
8.3. Áruházak, bevásárlóközpontok, melyeknek szintenként Összesített alapterülete meghaladja a 8000 m2-t    igen    igen
8.4; Kereskedelmi rendeltetés három szint és szintenként összesített 1000 m2 alapterület felett    igen   
8.5. Kereskedelmi rendeltetés 13,65 méter felett    igen    igen
9. Raktározási, tárolási rendeltetés
9.1. Az 500 m2 feletti alapterületű raktárhelyiségek - kivéve az ömlesztett mezőgazdasági tárolóhelyiséget -, melyekben éghető anyagok, termékek tárolását végzik. A tárolt anyagok és az épület tűzvédelmi jellemzőinek is az oltási körülmények figyelembevételével kell az oltóberendezések szükségességét meghatározni, különös tekintettel a 6,00 méternél nagyobb tárolási magasságú, 1500 MJ/m2-nél nagyobb tűzterhelésű és 3000 m2-t meghaladó összesített alapterületű helyiségekre.    igen     
9.2. Többszintes mélygarázs, melyben szintenként 20-nál több gépjárművet tárolnak, és az alsóbb szintek elhagyása csak a felette lévő szinteken keresztül történhet.    igen    igen
9.3. Zárt garázs, mely 13,65 méter felett kerül kialakításra    igen    igen
9.4. Gépesített garázs, illetve többszintes zárt garázs, melyben szintenként 20-nál több gépjárművet tárolnak    igen    igen
10. Mezőgazdasági és ipari termelő épület
10.1. Középmagas és magas épületek (egyéb esetekben az előállított, feldolgozott anyag és az épület tűzvédelmi jellemzőinek, valamint oltási körülményeinek figyelembevételével kell a berendezések szükségességét meghatározni)    igen     
11. Egyéb
11.1. Porrobbanás-veszélyes berendezés(ek) belső terében, ha a szakhatóság előírja    igen    igen*

* Robbanás elfojtó berendezést kell létesíteni.
Vegyes rendeltetésű épületek esetében az l-l1. pontban szereplő rendeltetéseknél meghatározott követelmények figyelembevételével kell a tűzjelző és/vagy oltóberendezést létesíteni.
2. számú melléklet a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelethez9
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat egyes rendelkezései alól eltérést engedélyező tűzvédelmi hatóságok
1. A települési önkormányzat jegyzője (körjegyző), fővárosban a főjegyző az R. 1. számú melléklete 6. §-ának (3) és (4) bekezdése; 9. §-ának (2) és (3) bekezdése; 14. §-ának (3) bekezdése; 16. §-ának (1) bekezdése; 17. §-ának (1)-(8) bekezdése; 22. §-ának (1) és (2) bekezdése; 23. §-ának (1)-(4) bekezdése; 29. §-ának (1) és (2) bekezdése; 30. §-ának (1) bekezdése; 31. §-ának (1)-(4) bekezdése; 39. §-ának (2)-(6), (8) bekezdése; 44. §-ának (1)-(4) bekezdése; 46. §-ának (1)-(13) bekezdése; 47. §-ának (1), (3) bekezdése; 48. §-ának (1)-(3) bekezdése; 49. §-ának (1), (4), (5), (8) bekezdése; 50. §-ának (1) bekezdése; 51. §-ának (1)-(4) bekezdése; 52. §-ának (1)-(3) bekezdése; 53. §-ának (1) és (2) bekezdése; 56. §-ának (1), (4) bekezdése; 57. §-ának (2), (4) bekezdése; 62. §-ának (1)-(6) bekezdése; 63. §-ának (1)-(4) bekezdése; 64. §-ának (1)-(6) bekezdése; 65. §-ának (1) és (2) bekezdése; 66. §-ának (1)-(3) bekezdése; 67. §-ának (2)-(7)bekezdése; 68. §-ának (1)-(7) bekezdése; 69. §-ának (1)-(3) bekezdése; 70. §-ának (1) és (2) bekezdése és az R. 1. számú melléklete 1-3. számú táblázatai.
2. A BM OKF illetékes szervezeti egység vezetője az 1. és 3. pontokban nem említett rendelkezésektől.
3. Az R. 1. számú melléklete 1. §-a; 2. §-ának (l}-{3) bekezdése; 3. §-ának (1)-(8) bekezdése; 4. §-ának (1)-(6) bekezdése; 5. §-ának (1)-(5) bekezdése; 6. §-ának (1) és (2) bekezdése; 7. §-ának (1) és (2) bekezdése; 9. §-ának (1) bekezdése; 11. §-ának (1)-(10) bekezdése; 12. §-ának (1)-(3) bekezdése; 13. §-ának (1)-{3) bekezdése; 35. §-ának (2), (5), (9) bekezdése; 39. §-ának (9) bekezdése; 40. §-ának (3) bekezdése; 42. §-ának (6) bekezdése; 47. §-ának (2) bekezdése; 50. §-ának (2)-(4), (6) bekezdése; 51. §-ának (5) bekezdése; 55. §-a; 56. §-ának (6) bekezdése; 57. §-ának (3) bekezdése; 67. §-ának (1) bekezdése rendelkezései alól eltérés nem engedélyezhető.